Törley 2

Zelnik Csaba Ákos:

 

Érdekességek két Törley dokumemtum (Szabadka, 1882, 1865) tükrében

 

1./ Törley Ilona férjezett Dr. Németh Mátyásné (T. József pezsgőgyáros ikertestvére), Törley Bálintné született bajsai Vojnits Mária ellen. Végzés, tulajdonjog bekebelezési kérvény, 561/882 sz. irat

A dokumentum leírása:

A dokumentum mérete 210 x 340 mm, 1 beírt oldal:

561/882

Tulajdonjog bebekebelészi kérvénye Németh Mátyásné szül. Törley Ilonának, Törley Bálintné szül. bajsai Vojnics Mária ellen.

Végzés

Az 1882. évi január hó 16-án Budapesten és Szabadkán 1882. évi január 19-én kelt s eredetben bemutatott szerződés alapján a tulajdonjog a szabadkai 8706 hrszban 8886 és 16117/a hrsz. ingatlanokra nézve feltétlenül, a szabadkai 3608 telekkönyvi 3960 hrszú ingatlant illetve pedig oly kikötéssel, hogy azt az eladó Törley Bálint és Törley Bálintné szül. Bajsai Vojnics Mária életében se megterhelni, sem pedig elidegeníteni nem lehet – Németh Mátyásné szül. Törley Ilona javára örökségkép bekebeleztetni rendeltetik, s a bejegyzés foganasítása a telekkönyvi irodának meghagyatik.

Miről kérelmező és Törley Bálintné szül. bajsai Vojnics Mária, úgymint a szabadkai kir. adóhivatal értesítendők az utóbbi azzal, hogy a szerződés 156/882 sza. elkönyveltetett.

Kelt a szabadkai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnak 1882. évi február hó 3án t. ülésén.

Kiadta: Dr. Gazdag  jegyző

Törlei Bálintné úrnőnek B.pesten

Széchényi út 12.

A szabadkai kir. törvényszéki jegyző látta el aláírásával. Gazdag újonnan kinevezett felettese a kassai kir. törvényszék elnöki székéből 1882-ben áthelyezett péchújfalusi ns. Péchy Aurél szabadkai törvényszéki elnök volt (utóbb 1886-ban visszahelyezését kérte a kassai törvényszék élére). Az 1871. évi XXXII. tc. 1-3. §-ban nyert felhatalmazás alapján gróf Andrássy Gyula és Bittó István által kibocsátott 1871.júl.10-én minisztériumi rendelet alapján Bács-Bodrog vm. területén 4 királyi törvényszéket szerveztek Szabadka, Baja, Újvidék és Zombor székhelyekkel. A szabadkai kir. törvényszék területén 4 kir. járásbíróságot állított fel: Szabadkán, Topolyán, Zentán és K.-Halason. A Törley-családnak otthont adó Szabadka sajátos társadalmi életű[1], amit meghatározott, hogy az ország legnagyobb határral rendelkező agrárvárosa (169,000 k.hold kiváló termőképességű földdel). Több nagyobb birtok létezett (pl. a Vojnichok, a Törleyk, vagy a velük rokon ötömösi Magyar).

Schmierl/Törley Bálint egyik végrendeleti szabadkai örököse leánya, Ilona Németh Mátyásné lett. (A sors keze, hogy Ilonát atyja túlélte.)

Törley Ilonáról a legtöbb Törley-családot bemutató genealógiai mű nem tesz említést (mintha nem léteztek volna…), melyről az alábbi nemzedékrendi tábla nyújt áttekintő képet[2].

 

 

Schmierl KÁROLY Ágost Újvidéken fourier, császári és királyi élelmezési altiszt

=MARTINCHEVICH MÁRIA

Gyermeke: 1.

1.

Schmierl JÁNOS szül. Szabadka, 1758.jan.10., †1828 – Rokkant kiszolgált katonaként az észak-bácskai, Bács vármegyei Küllőd jegyzője, nótárius.

=MIS(S)URAY MARGIT[3] (M. JÓZSEF és borsodi ns. LATINOVITS MÁRIA leánya, ~szül. Borsod (napjainkban Bácsborsod), Bács-Bodrog vm., 1762, †Szabadka, 1847.ápr.11.)

Gyermekei: a1-a4.

a1.

Schmierl Valentin – TÖRLEI BÁLINT ~szül. 1823, †Szabadka, 1900.máj.29., élt77 évet (a bajai sírkertben nyugszik; IV. parcella 20. sor 1. sír) – Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt az 1. honvéd vadászezred hadnagya[4] (Világos után követte Kossuthot a törökországi Sumlába, ahonnét 1851-ben hazatért)[5]. 1868-ban kapta meg a névváltoztatási engedélyt Törleyre (Szabadka, 1868.júl.29.[6]). Szabadkai kereskedő.

=Szabadka, 1853.okt.12. bajsai ns. VOJNITS MÁRIA (V. ANTAL és ns. PERVICH MÁRIA leánya, ~szül. 1834, élt 51 évet, †Budapest, 1885.aug.29.[7]; férje mellett nyugszik) – Az anyakönyvben Antalfi-nak nevezik (ennek alapján – egyes forrásokban tévesen – Antalfy/Antalfi Máriaként jelölik Törley Bálint ’első felségét’).

Gyermekei: b1-b6.

b1.

Schmierl / TÖRLEY Antal Simon Bálint szül. Szabadka, 1854.okt.23., †Kukurik-puszta, Bács-Bodrog vm., 1897.dec.19. – Építészmérnök; földbirtokos. Szabadka szabad kir. város és Csantavér község virilis képviselője. Gyula testvérével 1908-ban magyar nemességet, címert és a csantavéri előnevet nyert.

=NAGY Katalin szül. Pest, 1865.jún.10., †Budapest, 1955

b2.

Schmierl / TÖRLEY Gyula Lajos József szül. Szabadka, 1856.ápr.5., †ugyanott, 1935.nov.12. (a bajai sírkertben apja mellett nyugszik) A Törley pezsgőgyár társalapítója. Okleveles gazdász, zobnaticzai nagybirtokos, ménestulajdonos (bácskai félvér). Kastélyépítő (Csantavér). Aszabadkai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet társelnöke. 1908-ban Ferenc József Törley Gyulának és törvényes utódainak, valamint bátyja – a néhai – Antal gyermekei részére magyar nemességet, címert és a csantavéri előnevet adományozta[8].

=ns. KARNER Etelka Anna (K. János földbirtokos és BIRKÁS Katalin leánya, *Szabadka, 1864.dec.9., †ugyanott, 1905.márc.15.; férje mellett nyugszik) – Testvére (*Szabadka) Karner Anna (*1860.júl.16.), Erzsébet Katalin (*1861.nov.19.).

b3.

Schmierl / TÖRLEY József Ernő (ikertestvér) szül. Szabadka, 1858.jan.10., †Oostende, Belgium, 1907.júl.28. – Pezsgőgyáros és mecénás, a champagne-típusú pezsgő hazai meghonosítója[9].

=1885 székasi ns. SACELLÁRY Irén (S. György nagykereskedő, nagybirtokos, a Sacelláry és Spartalis Cég tulajdonosa, az Első Magyar Szeszfinomító Társulat igazgató választmányának volt tagja, székesfővárosi bizottsági tag /30 éven át/, a budapesti görög és macedón-oláh hitközség főgondnoka /40 éven át/, a Belvárosi Polgári Kör igazgatósági tagja, a Magyar Sí Szövetség első elnöke /1913-1923/ és MIROSAVLYEVITS Zsófia leánya, szül. Pest, 1855.máj.17., †1923.jan.24.[10])

b4.

Schmierl Ilona Euélia Rozália (ikertestvér) szül. Szabadka, 1858.jan.10.

b5.

Schmierl / TÖRLEY ILONA szül. Szabadka, 1859.júl.21. †1891.aug.22. (a bajai sírkertben apja mellett nyugszik)

=Dr. NÉMETH MÁTYÁS (N. JÁNOS és NAGY ANNA fia, *Szabadka, 1845.febr.4., †Kelebia, Bács-Bodrog vm., 1899.febr.1.; =II. özvegy KARVÁZY Jánosné született JANDREK Eleonóra Euléia Julianna, J. József szabadkai kir. törvényszéki irodaigazgató és SCHMIERL Amália leánya; =I. Dr. KARVÁZY János a bácskai MOVE-szervezés egyik vezetője, másodfőjegyző, K. Zsigmond és SIEBENBURGER Katalin fia, *Szabadka, 1843.máj.16.) – szabadkai ügyvéd, birtoka volt Kelebia-puszta tanyavilágában; nevelt fia ifjabb Karvázy János gépészfőmérnök (*Szabadka, 1877.jan.1., †Budapest, 1962.márc.21.; =Szabadka, 1903 Kiss Mária)

b6.

Schmierl Dénes Jenő *Szabadka, 1862.nov.20.

a2.

Schmierl Jusztina  

=DÉKITS (DÉKICS) Ödön ~szül. 1823, élt 51 évet, †Haraszti, Bács-Bodrog vm., 1874.máj.7. – M.kir. miniszteri hivatalnok Szabadkán. Gyermekei (*Bajmok, Bács-Bodrog vm.) Dékits Izabella (*1844.dec.31.), Albertina (*1848.máj.26.), József (*1846.szept.6.), Etel, Géza, Viktor (*1852.szept.7.), Eugén Sándor (*1854.nov.6.), Sándor János (*1856.jún.25.), Katalin, Gyula István (*1869.jan.19.)

a3.

Schmierl Amália *Kruševlje/Bácskörtés, Bács-Bodrog vm., 1826.júl.6., †Szabadka, 1887.febr.9.

=JANDREK JózsefSzabadkai kir. törvényszéki irodaigazgató. Testvére Jandrek János székesfővárosi kir. ítélőtáblai tanácsjegyző.

a4.

Schmierl Anna *Szabadka, 1828.aug.18.

=HERMAN György – Gyermeke Herman Amália, Mária *Bezdán, Bács-Bodrog vm., 1848.jan.22.

 

2./ Czorda Bódog /ügyvéd, politikus, 1848/49-es honvéd kapitány, államtitkár/, mint a Törleyek jogi képviselője[11]

A dokumentum leírása:

A dokumentum mérete 210 x 340 mm, 1 beírt oldal, 15kr. illetékbélyeggel ellátva, a Szabadkai Sz. K. Város Telekkönyvi Hivatala feliratú körpecséttel felülnyomva.

1359/1865. július 22.

Szabadka sz. kir. város Tekintetes Telekkönyvihatósághoz

kérelme

Törleẙ /Schmirl/ Bálint helybeli földbirtokosnak

Jakubcsits József és neje Markovits Mária eladók, továbbá Sztojkovits Demeter, Manujkovits János, Vermes Gábor és Proznik Mihály meghatalmazottja Czorda Bódog ügyvéd úr ellen

a 60.sz.Tkönyvben 68sz. alatti lakház és beltelek átiratása, és a reája betáblázott zálogjogok kitáblázása végett.

Czorda Bódog Cz. József szabadkai polgármester és Speidl Rozina fia (szül. Szabadka, 1828.dec.15., keresztelve Félix Pál Károly, *Szabadka, 1828.dec.16., †Budapest, 1904.júl.4.[12]; hitvese Radány Etel, R. Bertalan és hódosi ns. Karácsony Julianna leánya).

Czorda a budai állam- és jogtudományi egyetemen végzett és 1848-ban ügyvédi vizsgát tett a magyar jogból (1848.szept.13.) Pesten ügyvédkedik, a szabadságharc kitörésekor önkéntesként ott áll be honvédnak és századosi rangig küzdötte fel magát. (Czorda Ede 1848-as főhadnagy öccse.) Büntetésként az osztrák haditörvényszék katonai szolgálatra kényszersorozta, ebből egy évet Olaszországban töltött le amikor szülei pénzen kiváltották. Czorda Szabadka gazdasági vezetője lett, valamint ügyvédi irodát nyitott, 1855-ben az osztrák jogból nyert ügyvédi oklevelet (1855.febr.6.). 1860-ban letartóztatták és a hírhedt Josephstadtba internálták. A császári és királyi rendelet, az ún. Októberi Diploma (Oktoberdiplom) után szabadult. 1861-ben Szabadka tiszti főügyésze és országgyűlési képviselőnek választották (1865/68-ban szintén Szabadka kerületének választott képviselője). Közben nem adta fel ügyvédi praxisát sem. 1867-1869 között Szabadka főbírája. 1869.jún.1. hatállyal Pesten ítélőtáblai bírónak nevezik ki, és e poszton marad 1876.ápr.8-ig 1876-ban kúriai (legfőbb ítélőszéki) bíró. 1889.jún.27-től az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Onnét nevezik ki 1892-ben a budapesti ítélőtábla elnökének, illetve 1893.nov.13.-1901 között a Kúria másodelnöke. Érdemeiért 189-ban valóságos belső titkos tanácsosi címet nyert.


 


 

 

 

 

 

 

 


[1] Társadalmi élet a régi Szabadkán I.; http://www.gradsubotica.co.rs/tarsadalmi-elet-a-regi-szabadkan-i/, 2014.08.02.

[2] Az adatok gyüjtője és a táblázat szerkesztője Zelnik Csaba Ákos.

[3] Szluha Márton: Bács-Bodrog vármegye nemes családjai, Budapest, 2002, p.363

Misuray Margit M. József és borsodi Latinovits Mária leánya volt. Más szerint Mocsonoky Margit az eredeti vezetékneve.

[4]  Megjelent: Közlöny, 1849. jún. 29., 144. száma.

Forrás: XI. További honvédelmi intézkedések. A szabad csapatok s az önkéntes örhad, illetve a 123. zászlóalj, az I. honvéd-vadász ezred; a vöröstoronyi vadászzászlóalj (In: Hegyesi Márton: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. Bihar vármegye 1848-49-ben, Debrecen, 2000), p.133

[5] Bécsi Levéltári Delegáció. Bécsi segédletek. ÖStA HHStA Ministerium des Äußern Informationsbüro A-Akten 3475. Informationsbüro 1848-1867. 1849-1851. Szerbiai magyar menekültek hazatérése (Dessy Gergely, Grim Vince, Noiser Richárd, Ströber Ferenc, Törley alias Schmierl Bálint, Endrődy Sándor, Glós Hugo).

[6] A dokumentum 2012-ben hazai aukciósház aukcióján tűnt fel és került kalapács alá; http://axioart.com/tetel/torley-balint-1823-1900-es-neje-vojnits-maria-1834-1885-_1324362, 2015.11.10.

[7] Szluha Márton: Bács-Bodrog vármegye nemes családjai, Budapest, 2002, p.363 (Szluha közlése szerint, de valószínűleg a Szabadkán lakó Perchich-család sarja.)

[8] Törley de Csantavér Gyula szabadkai lakos és Antal szabadkai földbirtokos részére történt nemesség és címer adományozása, előnév átruházása. Királyi Könyvek. Ferenc József, Ischl, 1908.07.27; K 19 71 880. K 19; Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára, Királyi könyvek, 71. kötet, p. 880.; K 2.0 1908 1114. K 20 Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára, Elnöki iratok, 1908 – 1114.

Továbbá: Törley de Csantavér Gyula szabadkai nagybirtokos, neje Karner Etelka gyermekei Bálint, Tibor, Margit részére nemesség és címer, előnév adományozása. Királyi Könyvek. Ferenc József, Ischl, 1908.07.27. K 19 71 940. K 19 Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára, Királyi könyvek, 71. kötet, p. 940-941; K 20 1908 1114; K 20 Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára. Elnöki iratok. 1908 – 1114. Sorszám 71.1008.

Továbbá: Törley de Csantavér Antal, neje Nagy Katalin, gyermekei Dezső, Antal, Ilona és ennek férje Körmendy de Ikrény et Kálna, illetve Imre, Erzsébet részére nemesség és címer, előnév adományozása. Királyi Könyvek Ferenc József, Ischl, 1908.07.27. K 19 71 942; K 19 Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára. Királyi könyvek, 71. kötet p.942-943; K 20 1908 1114; K 20 Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára. Elnöki iratok.1908 – 1114. Sorszám 71.1009.

[9] A budafoki pezsgőgyártás közreadott történetének két fő forrása: 1.) Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950, (In: Budapest történetének forrásai. Kerületek, városrészek. Budafok-Tétény. Budapest, 2002) 2.) Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007, Budapest, 2007

[11] Életrajzi adatainak forrása: Magyar Országgyűlési Almanach, 1897-1901; http://mpgy.ogyk.hu/mpgy/alm/al897_01/61.htm, 2014.08.15.

Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez (In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX., Szeged, 1992), p.50

[12] Sírfelirata: „Pihenj békén az örök igazság országában.” 29/2. parcella; http://bparchiv.hu/id-574-29_2_parcella.html, 2014.08.15.